Mit tesznek az oroszok a mariupoli Azovstal gyár megölt ukrán védők holttestével?

Számos kérdés felmerülhet az Azovstal acélgyárban, a lerombolt Mariupol városában lévő erődszerű üzemben megölt és elfogott ukrán harcosok sorsával kapcsolatban, írja az AP News.

Az ukrajnai háború egyik jelképévé vált a körbezárt védők hősiessége. Az ukránok számára fontos, hiszen egyrészt megakasztották az oroszok diadalmenetét, másrészt lelkileg is hatalmas erőt adtak így a többi katonának és civilnek, akik a honvédő háborúban részt vesznek. Ugyanakkor az oroszok számára is fontos a mariupoli esemény, hiszen hosszú küzdelem után sikerült megtörni a védekezését a csapdába esett embereknek, és most a Kreml igyekszik sikersztoriként előadni a történéseket, és nem utolsó sorban példát is akarnak statuálni az elfogott katonákkal.

Mit tesznek a holttestekkel?

Egy katonai vezető és az Azov-ezred szóvivője is megerősítette, a lebombázott, most oroszok által elfoglalt romok alól kiszedett halottak tucatjait az ukrán fővárosba, Kijevbe szállították, ahol DNS-vizsgálat folyik a maradványok azonosítására.

Az Azov ezred azon ukrán egységek közé tartozott, amelyek közel három hónapig védték az acélművet, majd májusban megadták.

Nem volt világos, hogy hány holttest maradhatott az üzemben.

Az ukrán harcosok kitartó védelme az acélgyárnál meghiúsította a Kreml célját Mariupol gyors elfoglalására, és lekötötte az orosz erőket a stratégiai fontosságú kikötővárosban.

A védők sorsát orosz kézben bizonytalanság övezi.

Zelenszkij szerint az üzem több mint 2500 harcosát tartják fogva, és Ukrajna azon dolgozik, hogy elnyerje a szabadon bocsátásukat.

Az Azovsztal romjaiból származó maradványaik visszaszerzését az ukrán kormány nem jelentette be, és orosz tisztviselők sem nyilatkoztak. Az üzemben megölt katonák hozzátartozói azonban nyilatkoztak a folyamatról.

Holttestek cseréje

Ukrajna szombaton jelentette be a háború kezdete óta az első hivatalosan megerősített katonai halottjainak cseréjét.

Azt közölte, hogy

a két fél összesen 320 holttestet cserélt ki, mindegyikük 160 maradványt kapott vissza. A csere csütörtökön történt a frontvonalon, Zaporizzsja térségében.

Anna Holovko, az Azov-ezred szóvivője elmondta, hogy az oroszok által átadott mind a 160 ukrán holttest az Azovstal romjaiból származik. Elmondta, hogy

ezek közül legalább 52 holttestről úgy vélik, hogy az Azov-ezred katonáinak maradványai.

Makszim Zhorin, az Azov-ezred egykori vezetője, aki jelenleg egy kijevi katonai egység társparancsnoka, megerősítette, hogy az acélgyárból származó holttestek a kicserélt testek között vannak.

Személyes beszámolók

Egy, az acélgyárban eltűnt és halottnak hitt Azov-harcos testvére az AP-nek elmondta, hogy

legalább két teherautónyi holttestet szállítottak az Azovstalból egy kijevi katonai kórházba azonosításra.

Az üzem elleni légicsapásban megölt egyik katona édesanyja elmondta, hogy az Azov-ezred telefonon felhívta őt, és közölte, hogy fia holtteste a Kijevbe szállítottak között lehet. Az anya nem akarta, hogy őt vagy fiát név szerint azonosítsák, mondván, attól tart, hogy a helyreállítási folyamat megbeszélése megzavarhatja azt.

Könnyes szemmel, hősként emlegette fiát.

“Fontos számomra, hogy a mi ukrán földünkön temessük el” – mondta.

Halálbüntetés brit katonáknak?

Közben az ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság elnöke közölte, hogy a Moszkva-barát régió bíróság elé állít három brit férfit, akik állítólag Ukrajna zsoldosai voltak. Ha elítélik őket a vádak alapján, többek között hatalomátvételi kísérlet miatt, a férfiak halálbüntetést kaphatnak.

Átalánykifizetés orosz részről

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely 5 millió rubel (közel 30 millió forint) átalánykifizetést biztosít az Ukrajnában elhunyt orosz nemzeti gárdisták családjainak.

A gárdisták például a csernobili atomerőmű elfoglalásában is részt vettek. Az átalányösszeg nagyjából az orosz éves átlagfizetés hatszorosa.

Source: AP